„Ha a méhek kipusztulnak, 4 évre rá az emberek is követik őket.”

Miért fontosak a méhek?

Az Apis mellifera, kevésbé tudományos nevükön házi méhek vagy nyugati mézelő méhek, nem csak mézet termelnek. Ők tartják fent az élelmiszerlánc egyharmadát a beporzás révén (vagyis azzal amikor a méhek virágport szállítanak, segítenek a növényeknek szaporodni). Nélkülük a mezőgazdaság összeomlana.

Hogy néz ki a méhek élete?

A méhek egy zseniálisan szervezett csapatban, úgynevezett méhcsaládban élnek, ahol minden méhnek megvan a külön feladata. Ennek három fő arca van:

• Királynő: Ő a főnök, naponta akár 2000 petét rak, hogy mindig bővülhessen a család.

• Dolgozók: Azok, akik nektárt gyűjtenek, építik a kaptárt, és gondozzák a kicsiket. Főként őket szoktad te magad is látni amikor már odakint is jó idő van.

• Herék: Az ő feladatuk a királynő megtermékenyítése, hogy új méhek születhessenek. A megtermékenyített petékből nőstény méhek fejlődnek. Belőlük főként dolgozó, néhányból méhkirálynő válhat. A különbség a fejlődés során kapott környezeti hatásokban rejlik, amit a táplálás és a sejt típusa, formája határoz meg.

Érdekesség: Amikor egy családban nincs, vagy elpusztul az anya, akkor a dolgozó nőstények is rakhatnak petét (ekkor válnak álanyává), de ezek a peték nincsenek megtermékenyítve, így ezekből még dolgozók nem születhetnek, kizárólag csak herék. Ezt nevezik „szűznemzés”-nek.

Hogyan lesz a virágból méz?

A méz készítése igazi csoda. A dolgozó méhek a virágport a hátsó lábukon található dús szőrzeten, a kosárkában szállítják. Emellett hosszú, csőszerű nyelvükkel szívják fel a nektárt a virágokból, a mézgyomorban. Itt enzimek, például az invertáz (olyan anyag, ami a cukrokat kisebb darabokra bontja) dolgozzák fel a nektárt. A kaptárban átadják a kaptárban dolgozó méheknek, akik viaszcellákba rakják (azaz a hatszögű kis tárolókba), és szárnyukkal kiszárítják, hogy sűrű méz legyen. Végül viasszal lezárják.

Érdekesség: Egy kiló mézhez nagyjából 4 millió virágot látogatnak meg a méhek!